Kéknyelv betegség

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága, az állategészségügyi nemzeti referencia laboratórium kimutatta a kérődző állatokat megbetegítő kéknyelv betegség előfordulását Csongrád megye déli részén. Mint ismert, szeptember végén a hatóság szigorított állategészségügyi intézkedéseket rendelt el, Csongrád és Békés megye egyes járásaiban megfigyelési zónát állított fel a Dél-Európából terjedő betegség felderítésére. A kéknyelv betegséget okozó vírus kizárólag a kérődző állatokat betegíti meg, más állatfajokra és az emberekre veszélytelen.

Két kisebb, Csongrád megyei gazdaság állataiban is kimutatta a kéknyelv vírusával való fertőzöttséget a NÉBIH laborvizsgálata. A betegség iránt a házi és vadon élő kérődző állatok egyaránt fogékonyak. A kórokozó vírust a Culicoides nemzetségbe tartozó egyes szúnyog fajok, mint vektorok terjesztik a kérődző állatok között. A kéknyelv-betegség főként a juhokban jelentkezik súlyosabb elváltozásokkal.

A vírus az érfalakat károsítja, emiatt a megbetegedett állatokban vizenyő, vérzés, nyálkahártya kifekélyesedés alakulhat ki különböző testrészeken. Vemhes állatokban  magzatkárosodást okozhat. A klinikai tünetek általában a fertőzés után 3-7 nappal jelentkeznek, az állatok lázasak, bágyadtak. Az orr- és szájüregből savós-nyálkás váladék szivároghat, emellett kialakulhat könnyezés, kötőhártya-gyulladás. A fej, a fültő, az áll alatti és nyaki területek bőr alatti területe vizenyőssé válhat. Az állatok a nyálzás mellett gyakran kiöltik nyelvüket, mely fokozatosan megduzzad és a kialakuló vérkeringési zavar miatt kékké színeződik. A száj nyálkahártyán fekélyes, elhalt területek alakulhatnak ki. A lábvégek szintén vizenyőssé válhatnak és itt is kialakulhatnak fekélyes területek.

A kéknyelv-betegség vírusa az embereket nem betegíti meg. Az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt.

A betegség hazai megjelenése miatt a NÉBIH új védő- és megfigyelési zónát jelölt ki. A két érintett gazdaság húsz kilométeres körzetében lévő állattartó telepeken a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok  állatorvosai felmérik és vizsgálják kérődző állatállományokat. Az e zónában elhelyezkedő gazdaságokban az intézkedés alapjául szolgáló kitörés(ek) helyén megállapított utolsó esettől számítva 40 napig fogékony állatot beszállítani és onnan kiszállítani tilos, ezen tilalom alól azonnali vágás vagy a védőkörzet más településére irányuló, továbbtartási céllal történő kiszállítás esetén az állattartó kérelemére a területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatósága adhat felmentést az előzetesen elvégzett diagnosztikai vizsgálatok kedvező eredménye alapján. A legalább száz, illetve százötven kilométeres sugárban megállapított védő- és megfigyelési zóna területéről kéknyelvbetegségre fogékony állatot kiszállítani csak hatósági engedéllyel lehet. Mivel a betegséget vérszívó szúnyogok terjesztik, a gazdáknak gondoskodniuk kell az állományok szúnyogellenes kezeléséről is.

A korlátozás alatt lévő térségekről részletes információ (településlista és térképek) található [NÉBIH honlapján], ahol a korlátozást elrendelő határozat is hozzáférhető.

A NÉBIH kéri a szarvasmarhát, juhot vagy kecskét tartó gazdákat, hogy a kéknyelvbetegség tüneteire legyenek fokozott figyelemmel, és gyanú esetén haladéktalanul értesítsék ellátó állatorvosukat vagy forduljanak a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalok munkatársaihoz: https://www.nebih.gov.hu/elerhetosegek .

 

A kéknyelv-betegséggel kapcsolatos intézkedésekről szóló útmutató

Kéknyel-betegség térképen

Az érintett települések listája

Kérdezz-felelek a kéknyelv-betegségről (Bluetongue)

Kéknyelv megbetegedéssel kapcsolatos kereskedelmi tudnivalók